QR-KÓDOK A KÖNYVEKBEN
Beszélgetés Bárdosi Gáborral, a VilágVándor útikönyvsorozat projektmenedzserével
– A QR-kód, mint
kommunikációs eszköz kinek a nevéhez fűződik? Ismerjük a megalkotói nevét?
Bárdosi
Gábor: – A Quick Response kód felfedezése nem egyetlen személyhez
köthető esemény. 1994-ben a Toyota egyik leányvállalata: a Denso Wave szakértői
fejlesztették ki, az autóalkatrészek gyors és biztonságos beazonosítása
érdekében. 2000-ben vált nemzetközi szabvánnyá, de a hétköznapi életünkben
elterjedté, az okostelefonok térhódításával párhuzamosan vált.
– A hazai könyvkiadásban ki alkalmazta először az olvasók tájékoztatása érdekében?
BG: – Személy szerint én nem találkoztam a Világvándor útikönyvsorozaton kívül QR-kódokkal kiegészített magyar nyelven kiadott könyvel. Számunkra azonban az elmúlt években, a rohamosan fejlődő mobiltechnológia és a fapados járatok elterjedésének köszönhetően az utazási szokások változásai logikussá tették, hogy az útikönyveket a jelenkor megoldásaival szabjuk 21. századivá. Véleményünk szerint abban a világban, ahol a poggyász mérete és súlya számít, ott a régimódi vaskos útikönyvek ideje lejárt.
– Hogyan használhatja ezeket egy turista a legegyszerűbben?
BG: – A könyveink továbbra is mindenre kiterjedő leírást tartalmaznak az adott terület, település fontos látnivalóiról. A QR-kódok segítségével pedig mindig naprakész információt kaphat az utazó, például egy múzeum aktuális nyitvatartásáról, a belépőjegy árról stb. A könyv és a kód együttes használata teszi teljessé útikönyvet.
– Mennyire bonyolult a QR-olvasóprogram mobiltelefonra történő letöltése?
BG: – Legtöbb ma értékesített mobiltelefon és tablet kamerája már alapban alkalmas a QR-kódok felismerésére és leolvasására. Amennyiben mégsem tudja az eszköz gyárilag, úgy egy egyszerű QR-olvasóprogram letöltése az App Store-ból vagy a Google Play áruházból, alkalmassá teheti a telefont a kódok használatára.
– Mire érdemes figyelni?
BG: – Az EU 2017-ben bevezetett egy romaingszabályozást,
melynek köszönhetően az uniós országokon belül, a hazai díjszabásnak
megfelelően használhatjuk az adatcsomagunkat. Ennek ellenére mindenkinek
javasolom, hogy a külföldi adatforgalom díjszabásairól előzetesen tájékozódjon
a szolgáltatójánál, mivel a kódok használata plusz romaing adatforgalmat
generálhat.
– Hogyan lehet legegyszerűbbe beállítani
a fordítóprogramokat?
BG: – A Google remekül
használható fordító megoldásához ma már nem szükséges külön alkalmazás
telepítése, bármelyik böngészőből könnyedén elérhető. A Chrome böngészőben azt
is be lehet állítani, hogy az angol szöveget automatikusan magyarra fordítva
jelenítse meg. Természetesen, ha valaki egy alkalmazást részesít előnyben, arra
számos megoldást találhat a Google és az Apple online áruházaiban.
– A Világvándor 2020-ban kiadandó
könyvei esetében „3G-es megoldásokról” beszél. Mit értenek ezalatt?
Bárdosi Gábor: – Valójában ez az
elnevezés egy metafora. A „2G-s könyveinkkel” az volt a célunk, hogy az olvasót
gyors és naprakész információhoz juttassuk egy látványossággal, vagy
helyszínnel kapcsolatban. A „3G-s könyvekben” újonnan elhelyezett
kódcsoportokkal, olyan videótartalmakhoz irányítjuk a könyv használóját,
melyekkel nem titkolt célunk a kedvcsinálás vizuális úton.